Ahogy éjjel lenn a Nap,
erőd néha cserbenhagy,
máskor nekem van rossz napom,
a pokolba kívánom az egészet, az Életet.
Néhanap nem értesz meg,
máskor én nem értelek,
a semmin megyünk vérre
és nem vesszük észre: fontos dolgok elmaradtak, szétszakadtak.
Chorus:
Mindenki együtt Egyért, Egy Mindenkiért,
úgy érzem réges-régen összeforrt az összes láncszem.
Volt már úgy, hogy tévedtem,
válasz helyett kérdeztem,
te is tévedsz néhanap,
másként látod a dolgokat, az egészet, az Életet.
Néha érzem: semmi kedvem,
látom azt, hogy Neked sincsen,
de ha marjuk egymást nagyon,
akkor is jól tudom: egymásért tesszük, egy levegőt lélegezzük.
Chorus:
Mindenki együtt Egyért, Egy Mindenkiért,
úgy érzem réges-régen összeforrt az összes láncszem.
Mindenki együtt Egyért, Egy Mindenkiért,
legtisztább ősi forrás, kőbe vésett régi írás.
