Sajnálom az olyan éveket,
Mikor veled voltam, mégis nélküled.
Megbántam, az olyan perceket,
Mikor máshol voltam, úgy öleltelek.
Száz darabra hullva
Gyakran tönkre bonyolítva.
Refr.: Keserűen túl sok a sorsod,
De néha meg édeskevés,
Ez nagyon nehéz.
Ha sok már a részlet,
Elvész a lényeg és messze még...
A teljesség.
Sajnálom az indulat szavát,
Az önzés hazug bűnbocsánatát.
Megbántam, hogy nem figyeltem rád,
Hittem a szemem a lelkem helyett lát.
Célra koncentrálva,
Mégis mellékvágányra.
Refr.: Keserűen túl sok a sorsod,
De néha meg édeskevés,
Ez nagyon nehéz.
Ha sok már a részlet,
Elvész a lényeg és messze még...
A teljesség.
Sajnálom az olyan éveket,
Mikor mondtam-hittem, de nem szerettelek.
Utólag olyan tiszta már a kép,
Letörölném, újrafesteném.
Átgondolva újra,
Mindent átprogramozva.
Refr.: Keserűen túl sok a sorsod,
De néha meg édeskevés,
Ez nagyon nehéz.
Ha sok már a részlet,
Elvész a lényeg és messze még...
A teljesség.
