Volt egy tartalmas délután Midőn egy dús ebéd után Kigombolva nyakán az ing Így szólott doktor Kopfrukring "Ön által ismert nő Alíz Ki nékem régi méla íz Számomra a neve fájdalom E nőt én ma is fájlalom" Előredőltem székemen Hallgattam, mint gyűl székletem Szólottam, "kedves doktorom Miért mereng régi dolgokon" "No no", - emelte fel kezét "Hadd mondom mégegyszer nevét Nos, engedelmével, Alíz Ne vágjon közbe most, ... Alíz" Esőben ballagtam haza Fülemben Kopfrukring Ott zúgott ez a név Alíz S kísért egy régi méla íz Vázámban hervad lombos ág Igen, mondom, az ifjúság Emlékem tengerén ott ring Köszönet, doktor Kopfrukring