Én Önt várni fogom egy pályaudvaron. Egy füstös étterem lesz a székhelyem. Itt Ön miatt időz egy aranyruhás dizőz. S hallgatja énekét egy szélsodorta nép. Én távollévőm, szívszorongva kérem karkitárva itten állok térden. Hozó vonatját seregelve várjuk, hívőn hisszük, irányunkba száguld - álom-mozdonyán. Egy álom-mozdonyon Ön felénk tart, tudom. S a félreállított váltókon átrobog. És mondhat bárki mást a nagy találkozást megérjük mi, tudom, a pályaudvaron. A pályaudvaron, hol mindenki rohan. Hol nincsen semmi más, csak egy nagy várakozás. Itt mindnyájunknak ugyanaz hiányzik, egy távollévőt hiányolunk váltig. Hozó vonatját seregelve várjuk. Hívőn hisszük, irányunkba száguld - álom-mozdonyán. Én Önt várni fogom a pályaudvaron. Itt Ön miatt időz az aranyruhás dizőz.