Ez nekem para, lehet neked túlzó
Ha nem maradsz, hát marad majd az ouzo
Hétvégente a színpadon a szervezetem
Meg a szerepem, a szíveket darabokra zúzom szét
Olyan rég volt már, egy laza délután
Csak feledném a gondom laza, hideg komlóval
Spanokkal, Normafán lélegzik Budapest
A brigád ami rég volt...
És másnap reggel, beköszöntött a tél
Egyik napról, másikra nem real
Ha visszagondolok, szívemben bűntudat
Hogy a faszba lehettem, én ilyen ostoba?
Ígérem, változok, shh nem mondj ilyet soha
Kihez beszélek? Üres a szoba...
Mindig csak buli-buli hátán, nem megy nekem így, mondd
Hova vezet ez, mondd, hova zuhanunk le?
Ma éjjel utolér a baj-aj-aj-ajajajaj
Majd akkor ki vigyázz rám, akkor ki vigyázz rám?
Ma éjjel utolér a baj-aj-aj-ajajajaj
Majd akkor ki vigyázz rám, akkor ki vigyázz rám?
Bepakolom a bőröndöm, most búcsúzom el
Remélem hogy az útról, valami pluszt hozok el
Az idő repül, big red boot-ba lépkedek, vágod
Mint anno tiszadobi gáton a platón...
U-u-u ezek a rémálmok nem várnak
U-u-u ezek a rémálmok nem várnak rám
Ki a fasz lőtte le a tercet?
Köszönöm, hogy végighallgattad ezt az albumot
Kb. egy évnyi munkát és az elmúlt 21 év tapasztalatát
Igényelte a Memento projekt
Amellett, hogy nekem egy hatalmas felszabadulás
Hogy ezt kiadhattam magamból, szintén remélem azt
Hogy sokan, akik ezt hallgatják, magukévá formálják a dalokat
És saját élményeken át fognak flesselgetni a zenékre
Remélem hogy sokatoknak, a rossz pillanatokban
Ezek a kis foszlányok fognak segíteni vagy erőt adni
Mindenemet beletettem ezzel pedig magam mögött hagyok
Egy lezárt történetet, amivel együtt egy új nyílik meg
Szeretlek titeket, mindenkinek pacsi, nyaljátok a zacsim, csá!
