Minden ideám lopott mondat,
Minden gondolatom rég lejátszott film, ami megfeketít.
Bennem minden mástól eltanult,
Valótlanra épített híd, és a mélybe taszít.
Egy ingyenélő álomevő,
Egy jövő nélkül ébredő ember lettem, míg önmagam kerestem.
Akinek minden törekvése megfakult
És önmaga ellen fordult minden tette, ami megsebezte.
Te vagy a súly, ami húz, ami elnyeli mindenem.
Te vagy a sors és a vég, a fekete részem!
Én a térítés nélkül megehető,
Olcsó alamizsnával megelégedtem, ha éheztem.
Ha tükröt adtok, eldobom,
Mert nem akarom, hogy újra meg újra a szemembe nézzen. Tovább ne mérgezzen!
Takarodj innen,
Fekete részem!
