Ki volt az első,
Aki sokat akart.
Aki többet, mint ami jár
Amiben hittünk
Az mind odalett,
Szürke arcunkat köd fedi már.
Az üveg alján
Az utolsó korty,
Azt hitted, mindent megold.
Fiatal arcokon,
Ezernyi fájdalom,
Korán elvesztett illúziók.
Száz és száz éve,
Kötélen táncol a remény,
Nehézkes léptünket
A föld már megfogta,
Magához láncolta rég.
Elég egy véletlen és minden lángban áll,
Megrontott lélekkel van, aki csak erre vár.
A jó és a rossz utolsó csatája dúl.
Elég egy véletlen és minden lángba borul.
Méltó és méltatlan egy végső körforgásban,
Bűnös és ártatlan egy végső megoldásban.
Ember egy másikban. Miért nem vállaljuk a jót?
