Hajdanán-danában, szél, róna honában,
élet egy vitéz, neve Szépmező Szárnya.
Bölcs Puszta véréből, Arany Ős szívéből
tűz lelke hozta az Alsó Világra.
Véle élt családja, két testvérfi bátyja,
Széptüzek Lángja, és Jószél Fúvása
Két szépséges nénje, Nap urunk asszonya,
Délibáb, s Tengerbe Pillantó hona.
Dús fűnek növését, pataknak zenéjét,
rónaság békéjét egyvalaki bánta.
Kalamóna neve, baj sötét szelleme,
cselszövő Ármánynak hű szolgája.
Szépmező Szárnya, s két testvérbátyja,
küzdtek, mint bírtak az ártó ellen,
de fegyver nem fogja, varázs sem bírja
sötétbe fordult az Aranyos Szeglet.
Tűzkovács, látva ezt, fényt, tüzet, és vasat vett
nagy munkában bűvös kardot kovácsolt,
lángnak lett fegyvere, fény tiszta éneke,
gonoszságot üldöző, rútnak megártó.
Szépmező Szárnyának, róna gazdájának,
szép Aranyos Szeglet jó urának
juttatta kezére, Ármányt hogy elűzze
békében élhessen népe pusztának.
Szép Aranyos Szeglet azontúl virágzik,
erdeiben napsugaras dal hangzik,
Szépmező Szárnya, s Hajnal gyermeki
örökkön-örökké e földet védik.
